Hol volt, hol nem hol volt, a Mecseken is túl, még szűk másfél évvel ezelőtt, 2017. szeptemberében meglátogattam a Fiáker éttermet Pécsett. Akkor az étterem hangulata igen kellemes volt, a személyzet kedves, közvetlen és készséges. Úgy gondoltam, hogy első alkalommal a hagymás rostélyost bátorkodom kipróbálni. A marha hátszín az átlagos magyar éttermek színvonalához képest jó minőségű volt, a hagyma pont annyira volt megsütve, amennyire meg kellene, nem volt elégetve. Köretként steak burgonyát szolgáltak fel, annak minőségével sem volt problémám. Az étel mennyiségén meglepődtem, bár ez kellemes meglepetés volt, igen ""emberes" adagot szolgáltak fel. Ár/érték arányban részemről nem volt panasz, azzal (is) teljes mértékben megelégedtem. Összességében kellemes szájízzel távoztam az étteremből, semmivel kapcsolatban sem merült fel bennem negatív gondolat, minden szempontból elégedett voltam az étteremmel. Régi szép idők...
Aztán elérkezett 2019. januárja, amikor ismét felültem a Fiákerbe vezető fiákerbe. Ebédidő volt, nem lepődtem meg azon, hogy rengeteg ember töltötte meg a helyiséget, sőt, ez valahol biztató is tud lenni egy étterem vonatkozásában. DE! A személyzet a betérésemkor rám sem hederített, ezt betudtam annak, hogy a személyzet leterhelt volt a vendégek sokaságától, nem volt elegendő pincér ahhoz, hogy megfelelő figyelmet szenteljenek minden egyes betérő kóbor léleknek. Tessék, lehet látni, hogy mennyire megértő lélek vagyok! Betérésemet követően önszántamból helyet foglaltam, majd bőszen jelentkeztem a felszolgáló leányzónak, hogy itt vagyok és kérnék egy étlapot. A felszolgáló lány baromi életunt volt, egy fikarcnyi mosoly sem jelent meg az arcán, sőt, szinte éreztette velem, hogy nem jó kedvéből szolgál ki. Még itt is próbáltam vele mélyen belül empatizálni, de ami még frusztrálóbb volt, hogy halkan, zárt szájjal beszélt hozzám, alig lehetett érteni, hogy mit mond. Biztonsági játékosként újra a hagymás rostélyosra esett a választásom, ezennel viszont külön kellett köretet választani hozzá, így már drágább volt a történet, mint másfél évvel ezelőtt. Sebaj, ezen sem fogok fennakadni, recesszió van, a '70-es évek óta drágul minden, ez már természetes, valószínűleg az étterem költségei is növekedtek, még itt is abszolút megértő vagyok. Mellé kértem még egy tartármártást és egy korsó Pécsi Sört - ha már Pécsett vagyunk, legyünk tükék és igyunk pécsi sört, ne holmi gyüttment Ottakringert, vagy Sopronit, az snassz lett volna! Kihozták a sert, a tartármártást és a hagymás rostélyost. Szinte ugyanaz a látvány tárult elém és már kezdtem nagyon boldog lenni, már minden hibájukat megbocsátottam és ismét elkezdtem imádni az éttermet addig, amíg bele nem kezdtem a hús fogyasztásába... A hagyma ugyanúgy tökéletesre lett megsütve, a körettel sem volt semmi problémám, de a hús... Vékonyabb volt, mint másfél évvel ezelőtt, száraz is volt, ráadásul a blaszfémia, amit elkövettek... A mustárt nem sütés előtt kenték rá a húsra, ahogy szokás, hanem a sütés után, ráadásul rá sem kenték, hanem valami Tesco-féle mustárt nyomtak rá és még annyi energiát sem fektettek bele az egészbe, hogy legalább elkenjék a húson, hogy minimum a látszatja legyen meg annak, hogy nem utólag tették rá... A tetejére! Nem, nem vártam prémium hagymás rostélyosra 2300 Ft-ért (+köret), de azért azt elvártam, hogy legalább azt a színvonalat hozzák, mint másfél évvel ezelőtt! Komolyan, ha tényleg ennyire beleszarnak a minőségbe, akkor egyáltalán minek csinálnak hagymás rostélyost? Akkor maradjanak a "kirántott hús rizsával" happy mealnél, meg a rántott sajtnál, milánói bordánál ésatöbbi! Mi történt ezzel az étteremmel? Messze nem hozta azt a minőséget, mint 2017-ben, pedig azóta elég sok ismerősnek ajánlottam, hogy ha esetleg járnak Pécs felé, akkor ugorjanak be a Fiákerbe, mert ár-érték arányban nagyon ott van, de ezt most nem tudom elmondani. Az általam kért étel elfogyasztását követően odahívtam magamhoz a felszolgáló lányt, hogy kikérjem a számlát. Azt a felszolgáló lányt, aki még annyit sem bökött oda hozzám, hogy "Jó étvágyat!". Nem úgy emlékszem, hogy bármi panaszom lett volna másfél évvel ezelőtt a személyzetre, de most konkrétan én éreztem magam kínosan, hogy betértem az étterembe, fogyasztottam és ezért fizettem is.
Lehet, hogy csak egy rossz napot fogtam ki, de most már nem vagyok annyira biztos abban, hogy újra felülök erre a fiákerre. Igencsak csalódtam, főleg úgy, hogy volt már egy viszonyítási alapom és itt első alkalommal nagyon pozitív élményeket szereztem. Ez van. Legalább lőttem egy igen előnyös képet a kajámról, ennyi pozitívum biztos van a sztoriban - meg persze nyilván nem maradtam éhes. Az emberes adag maradt, jól laktam, de a minőségben sajnos csalódtam.
Alapvetően azért indítottam el ezt a blogot, hogy azzal irritáljam a népet, hogy milyen jókat eszem, de úgy néz ki, én is mellényúlok néha, még akkor is, ha biztosra megyek, így viszont az irritálásból sajnos kritika lett. Most valószínűleg a Fiáker étterem személyzete fog nagyon utálni, de #tessékgyűlölni
